A minimálbér 149.500Ft, a garantált bérminimum összege 195.000Ft.

ÁFA

1/  UHT tej 5 % lesz

2/ lakás áfa 5 %, ha 2019. december 31ig befejezik, illetve ha 2018. november 1 előtt a tervdokumentáció benyújtásra került, akkor 2023. december 31 még 5 %kal készülhet el.

3/ az egycélú utalvány (ismert a termék és a beváltási hely) már a kibocsátáskor ÁFA köteles

4/ cégautó esetén a szgk. bérlet ÁFÁ-ja 50%ban levonható, (ekkor nem kell "kiküldetési rendelvény"), ha ennél magasabb a hivatali célú használat aránya, akkor a kimutatás alapján a magasabb hányad is érvényesíthető.

5/ az alanyi mentesség határa 12 millió forintra nő. Aki 2018ban meghaladta a 8 milliós értékhatárt, de a 12 milliót nem, január 1-től visszajelentkezhet alanyi mentesnek.

6/ az exportáláshoz közvetlenül kapcsolódó fuvar csak az első körben lehet adómentes (csak az exportálónak nyújtott szolgáltatás mentes, az "alvállalkozó" már nem)

Adózás rendje

1/ január 1től az adóhivatali ügyintézéshez is a Cégkaput kell használni, az eddigi Ügyfélkapu helyett

2/ a késedelmi kamat az eddigi jegybanki kamat kétszerese helyett jegybanki kamat + 5%ra nő (kockázatos adózónál ennek 150 %a). 5 ezer forint alatt nem terhelődik a folyószámlára. Az önellenőrzési pótlék nem változik

3/ dolgozó bejelentésekor ezután már nem kell jelenteni a szakképzettséget

4/ a feltöltési kötelezettség hiányos teljesítése 20 % helyett 10% mulasztási bírsággal jár

Szociális hozzájárulási adó (19,5%)

1/ megszűnik az EHO, beolvad a szocho-ba (az eddigi több kulcs helyett 19,5 %). Minden, ami után eddig EHO-t kellett fizetni, ezentúl szocho terheli

2/ azok, akiknek a havi jövedelme eléri a minimálbér 2szeresét az osztalék után már nem fizetnek szocho-t (2018ban ugyanezen feltétekkel még 160 Ft EHO kötelezettség van)

3/ szocho kedvezményeknél az eddigi 100.000 Ft-os határ felemelkedett a minimálbér szintjére

4/ megszűnt a 25 év alatti és 55 év felettiek és a pályakezdők kedvezménye

5/ a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas már nem biztosított (többes jogviszonynál ez lehet hátrány!) , így nem kell járulékot fizetni, csak szja köteles a jövedelme.

SZJA (15%)

1/ 20.000 Ft-ra nőtt a kétgyermekesek havi adókedvezménye

2/ ingatlan bérbeadásnál a továbbszámlázott rezsi nem bevétel (nem is költség)

3/ az szja bevallás határideje május 20. Az egyéni vállalkozók is kapnak bevallástervezetet

4/ Cafetéria összehasonlítás:

CÉGKAPU

Új elektronikus kapcsolattartási rendszer (Cégkapu) kerül bevezetésre 2017.12.01-től a gazdálkodó szervezetek számára, hogy megkönnyítsék a hivatalos kommunikációt az állami szervek és a cégek között.

Kötelező a regisztráció, aminek a határideje 2017.08.30-a, de 2018.01.01-ig nem szankcionálják ennek a hiányát. Ezért van egy kis átfutási idő a regisztráció megtételéhez. Azoknak a cégképviselőknek (ügyvezetőknek), akik rendelkeznek Ügyfélkapus felhasználóval, 5 perc alatt elvégezhetik a regisztrációt.

Akik már rendelkeznek Ügyfélkapus regisztrációval:

A Cégkapu regisztrációhoz a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html oldalra kell menni, majd a jobb felső sarokban lévő „Bejelentkezés” gombra kattintani. Itt be kell jelentkezni az Ügyfélkapus regisztrációval, majd értelemszerűen elvégezni a további lépéseket. A cég adószámát készítsük elő a regisztrációhoz.
Többes ügyvezetés esetén elég az egyik képviselőnek regisztrálnia magát.

Akik még nem rendelkeznek Ügyfélkapus regisztrációval:

Amennyiben nem rendelkezel Ügyfélkapus regisztrációval, akkor bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán meg lehet tenni a regisztrációt, amihez csak egy email címre van szükség (ügyintézési idő ~15 perc). Érdemes időpontot foglalni, amit ezen az oldalon meg lehet tenni https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/regisztracio

10 dolog a 2017. évi várható adó változásokról

1/ 2017. január 1től a kétszeresére - 6 millió forintról 12 millióra - nő a KATA bevételi határa, az egyéb feltételek változatlansága mellett Az értékhatár felemelésének köszönhetően jövőre még több egyéni vállalkozónak, betéti társaságnak biztosíthat jelentős adómegtakarítást, kevesebb adminisztrációt ez a jelenleg is népszerű adózás mód, amelyet 2013as bevezetése óta több mint 160 ezren választottak.

2/ A kisvállalati adó (KIVA) választásával az áttérésre jogosult cégeknek több mint 80 százaléka jobban járna. Jövőre az arány még tovább javulhat. Az adónem a gyors növekedésű középvállalkozásokra lett megalkotva, támogatva a beruházásokat és a béremelést. Az adónem népszerűsítésére most egyszerűsíti az adóalap megállapítását, és duplájára emeli a már kivázó cégeknél a kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatárt.  A belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, azonban mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget. ( ez különösen a kapcsolt vállalkozásoknál jelent kitágított lehetőséget)

3/ A társasági adó törvénymódosítása bevezeti az "energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményét". Ennek értelmében az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben. Legfeljebb a beruházás 30%-a lehet a kedvezmény mértéke és nominálisan a felső határ 15 millió euró. Ez a kedvezmény kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal növelhető.

4/ Az adócsomag módosítja a jövedéki adótörvényt is, ennek keretében emelkedik a dohánytermékek jövedéki adómértéke . A cigaretta esetében darabonként 40/50 fillért jelent

5/ További adminisztrációcsökkentést hoz az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell áfát felszámítania és fizetnie az államkasszának, sőt még áfa bevallást sem kell benyújtania. Lakossági fogyasztást kielégítő szolgáltatók az „áfával olcsóbbak lehetnek”, vagy az árrésük nőhet ennyivel

6/ Az első házasoknak 24 hónapig - gyermekáldás esetén is - jár a havi 5 ezer forintos kedvezmény. Vagyis az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybevehető - már az adóelőlegből is.

7/ Köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is. Jövőre senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6%-os mértékű ehot fizetnie. Az eddig a különböző jövedelmeket terhelő, öt kulcsot (6%, 14%, 15%, 20% 27%) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14%-os és a 27%-os mérték marad fenn.

8/ Új elemként jelenik meg a béren kívüli juttatások között a készpénzjuttatás, mely évente kifizetőnként 100 ezer Ft összegben adható a munkavállalók részére 34,51%- os adóteherrel (az ezt meghaladó készpénz-juttatás a bérrel azonosan adózik).

9/ 2017.január 01-től fel kell tüntetni a vevő adószámát a számlán, ha a számla áfa tartalma a 100.000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. Júliustól ezen számlák is szerepelnek a belföldi összesítő bevallásban

10/ Jövőre a kedvezményes 5%-os kulcs alá tartozik: például a baromfihús , 18%-os kulcs alá tartozik majd az Internet-hozzáférési szolgáltatás

10 dolog a 70 éves forintról

1/ 1946. augusztus 1jén vezették be a forintot, a világtörténelem talán legnagyobb inflációja után.

2/ A pengő árfolyama a dollárhoz képest 1938ban még 5,15 volt, míg 1946 nyarán 400 000 quadrillió (24 nullát képzeljünk ide!)

3/ A forint nevét Károly Róbert aranyforintja után kapta, de a „Kossuth bankókat” is forintnak nevezték

4/ Az augusztus 1i bevezetésnek két oka is volt:

• ekkorra érkezett Budapestre az „aranyvonat” mely visszahozta a németek által elrabolt 30 tonnányi aranyrudat, mely az új pénz fedezetéül szolgált
• a másik ok az aratási szezon vége: a parasztok immár stabil forintban tudták értékesíteni a gabonát, nem volt szükség feketézésre

5/ A pénzérme címletei: 2,10 és 20 fillér, 1, 2, 5(ezüst) forint. Az utóbbi peremirata: A munka a nemzeti jólét alapja

6/ Az érmék gyártásához a fémet kilőtt tankok tengelyéből, leszakadt távvezetékekből nyerték

7/ A bankjegyeket 10 és 100 forintos címletűben nyomtatták

8/ A bankjegyeken szereplő alakok a pénzjegynyomda dolgozói voltak

9/ Az első pénzhamisítási per iratai 1949ből valók. A bűnbanda a 2 forintos érmékre specializálta magát

10/ Egy gyári munkás ekkor körülbelül 350 forintot keresett, egy kiló kenyér 96 fillérbe, egy kiló gyümölcs 1,50 forintba került

NGM miniszteri rendelet 2017. január 1re halasztotta a hatályba lépést!

(Szeptember 30-tól) bővül azon vállalkozások köre, akik nyugtaadási kötelezettségüknek online pénztárgép segítségével tehetnek eleget.

Ami ebben új, hogy bővül a kör.

Melyek ezek a vállalkozások, milyen szolgáltatást nyújtanak? (a teljesség igénye nélkül)

autó-motor szervizek - alkatrész kiskereskedők, egyes vendéglátási,  szálláshely-szolgáltatási, kölcsönzési, a plasztikai sebészeti, a tánctermi, diszkó működtetési, a ruházat mosási, tisztítási tevékenység, a fizikai közérzetet javító szolgáltatási,és a testedzési szolgáltatási tevékenységet végzők köre.

Ami nem új, mégis érdemes róla beszélni:

2013 áprilisától él a szabály, amely az elsősorban lakossági (nem adóalany) fogyasztást kielégítő kereskedőket, szolgáltatókat igyekszik átterelni a szürke/fekete zónából.

A jogszabályi háttér:

Az ÁFA törvény rendelkezik arról, hogy minden értékesítésről SZÁMLÁT kell kiállítani.

A számla egyik fontos /kötelező kelléke a Vevő neve, címe.

Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében a jogszabály bizonyos feltételek mellett felmentést ad:

NYUGTA is kiállítható olyan esetekben, amikor a vevő (nem adóalany) magánszemély, az ellenértéket (ami nem éri el a 900 ezer forintot) azonnal megtéríti és nem kér számlát (nem akarja közölni nevét, címét).

Nos, az ilyen nyugta adási kötelezettséget kell/lehet a meghatározott adózói körnek online pénztárgép használatával teljesíteni.

Egyértelmű ezen gépek használata a kiskereskedelmi üzletekben, gyógyszertárakban, ahol nagy a forgalom.

A szolgáltatást végzők esetében, vagy a kisebb forgalmú kereskedésekben, ahol napi néhány tíz vevő fordul meg, ott a számlaadás sem okoz adminisztratív nehézséget.

Azon vállalkozás azonban, aki bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett részben vagy egészben számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa  kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé.

Mikor áll fenn az adatszolgáltatási kötelezettség?

• Amennyiben az adóalany azért mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól, mert nyugtát is adhatna (ami kizárólag gépi nyugta lehet).

Ez esetben, ha az adóalany mégis számlát bocsát ki, azt pénztárgépes nyugta adása helyett teszi, ezért minden egyes ilyen számláról az adóhatóság felé adatot kell szolgáltatnia.

• Ugyancsak fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség, amennyiben az adóalany a pénztárgép használati kötelezettsége ellenére egyáltalán nem üzemeltet pénztárgépet, hanem minden ügyletről számlát bocsát ki.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget az érintett adóalanyoknak – a számla kibocsátásának keltét alapul véve – naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton kell az állami adóhatóság felé – PTGSZLAH adatlapon – teljesíteniük. Az adatszolgáltatás körében a fentiek szerint kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét kell az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában rendelkezésre bocsátani.

Mikor nem áll fenn az adatszolgáltatási kötelezettség?

1/ Amikor kötelező a számlaadás, tehát nem adhat nyugtát

• a vevő magánszemély
• az ellenértéket nem téríti meg, vagy megtéríti ugyan, de az adóalanytól kéri a számla kibocsátását.
• az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Ezekben az esetekben az adózó nem pénztárgépes nyugta helyett, hanem azért bocsát ki számlát, mert azt jogszabály kötelezően előírja.

Ebből következően ezen számlák tekintetében nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettsége.

2/ Akkor sem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség, ha az adóalany üzemeltet pénztárgépet és bizonylatadási kötelezettségének rendszerint pénztárgépes nyugta kibocsátásával tesz eleget, ugyanakkor egyes – kizárólag a jogszabály által kötelezően előírt esetekben – számlát bocsát ki az adott ügyletről.

Mi tehát a megoldás, ha online pénztárgépet nem szeretnénk üzemeltetni?

Számlát kell adni. Ha a vásárló megadja nevét, címét azzal hozzájárul a számla kitöltéséhez.

Az üzlethelyiségben, szervizben ki kell írni „Minden értékesítésünkről számlát adunk. Ehhez kérjük kedves vevőinket, hogy nevüket, címüket adják meg.”(Igazoltatni nem kell!)

Így nem fordulhat elő, hogy a számla kiállításakor derül ki, hogy vásárlónk nem óhajtja közölni ezen adatait.

A plasztikai sebész, masszőr, aerobic/személyi edző nyilván személyesen ismeri vendégeit, így nincs akadálya a számla kiállításának

Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó adminisztrációt viszont nem tudjuk elkerülni!

Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás 

Adójogi megítélése attól függ, hogy közhasznú szervezetnek, vagy más gazdálkodónak nyújtják

• Közhasznú szervezetnek térítés nélkül nyújtott szolgáltatás

2014. június 1. napjától csak a Civil-tv. szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára, és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.

A közhasznú jogállású szervezetnek nyújtott ingyenes juttatás adomány jogcímen történő nyújtásának további feltétele, hogy a juttatás a szervezet közhasznú tevékenységének támogatására történjen.

Adomány fogalma: ….ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. [Civil tv. 2. § 27. pont]

Társasági adó: Az adománynak minősülő – 1. pontnál ismertetett – ingyenes juttatások ráfordításként elszámolt összege, igazolás birtokában vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül az adományt nyújtónál (Tao-tv. 3. sz. melléklet B./17. pontja szerint).

Az igazolásnak tartalmaznia kell

• a kiállító és az adózó megnevezését,
• székhelyét
• adószámát,
• az adomány összegét és
• a támogatott célt.

Az adomány összegének a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét kell tekinteni.

KIVA: Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül, és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

ÁFA: nem kell áfát fizetni

• Más gazdálkodónak térítés nélkül nyújtott szolgáltatás

Társasági adó: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás könyv szerinti/bekerülési értéke, amennyiben az átadó társaság nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem negatív.

Amennyiben rendelkezik ilyen nyilatkozattal, a szolgáltatás nyújtójánál elismert ráfordításnak minősül az ezzel kapcsolatban elszámolt költség.

KIVA: Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül, és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

ÁFA: ha a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban levonható áfát érvényesített az adóalany, akkor a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke után áfa fizetési kötelezettsége keletkezik